Hogyan KAPD EL a weboldalad által kiküldött ÖSSZES e-mailt?

A két irány:

• egy más által üzemeltetett, online eszközt kezdünk el használni,
• vagy megoldjuk magunknak.

Ami mindkettőben közös, az a működési elv: a rendszerünkből kiküldött leveleket egy "igazi" SMTP szolgáltató helyett - mint amilyen pl. a Mailgun is - egy "kamu" SMTP szolgáltatót állítunk be a tartalomkezelő kimenő SMTP kapcsolatának. Ezután ez az ál-levelezőszerver nem csinál mást, mint elkap és megjelenít minden levelet, amit "hozzávág" az általunk fejlesztett weboldal. 

Alább mindkettőre mutatok egy-egy példát, kezdjük az egyszerűbbel!

SaaS megoldás: Mailtrap

A Mailtrap használata egyszerű, a szokásos regisztrációt követően az alábbi felület fogad minket:

Itt válasszuk ki az egyetlen inboxot, ahol máris segítséget kapunk a beállításhoz - igaz, Ruby on Rails-ül, de ne rémüljünk meg, viszonylag egyszerű a dolgunk: csak másoljuk át értelemszerűen az adatokat a fejlesztői környezetünkbe, a korábbi SMTP beállítások helyére. Ezt követően már minden levelet itt fogunk látni, amit kiküld a rendszerünk.

Ha WordPress-t használunk, a legördülőből a WordPress-t választva egy olyan snippet generálódik, amit az mu-plugins mappába simán be tudunk dobni, az itteni példát követve.

Craft CMS esetén az ezen a linken található kódrészlet (amihez nyilván semmi közöm 😃) lesz segítségünkre. 

A Mailtrap előnye tehát a könnyű beállítás, hátránya viszont, hogy csak 50 levél marad meg a fiókban (az ingyenes csomagban legalábbis).

Self-hosted: Mailhog

Ha ennyire egyszerű volt a Mailtrap beállítása, miért indulnánk el egyáltalán másik irányba? Például azért, mert helyi gépen szeretnénk tesztelni, ahol adott esetben egyáltalán nincs is internetkapcsolatunk: ilyenkor a kimenő levelezőszervert sem fogja ugyanis elérni a weboldalunk, így tesztelni sem tudunk majd. 

Erre egy megoldás lehet a Mailhog, ami a Mailtrap-től elrendezésben csak egy kicsit különbözik: a felülete eggyel talán fapadosabb, de ezzel ebben az esetben nincsen problémám - kérdés nélkül teszi a dolgát, és ez a lényeg.

Nincs több postafiók, de nem is lenne értelme: a leveleket a Mailhog a memóriában tárolja, így újraindítás után a korábban fogadott levelek nem lesznek meg. Ez természetesen konfigurálható - részleteket a Mailhog dokumentációjában találsz. 

Hogyan üzemeljünk be egy Mailhog szervert? 

Ha már amúgy is Docker-t használunk a fejlesztéshez, ennél mi sem lesz egyszerűbb: csak bővítsük ki az eddigi docker-compose.yml fájlunk services blokkját egy újabb szolgáltatással, az alábbi részletet felhasználva:  

Ha még nincs docker-compose.yml fájlunk, az indításához akár használhatjuk egy az egyben az alábbi kódot: 

Bármelyik eset is áll fenn, egy docker-compose up -d -t követően megtaláljuk a Mailhog-ot a localhost:8025-ös címen, és máris használhatjuk a tartalomkezelőnkben - a kapcsolódási adatok a következők lesznek: 

• felhasználónév: mailhog
• jelszó: mailhog
• host: mailhog (vagy ha más service nevet adtunk meg, akkor az)
• port: 1025

Fontos: amikor élesíted az oldaladat, ne felejtsd el visszaállítani ezeket a beállításokat az "igazi" SMTP-kiszolgálód adataira. Ennél jobb lenne persze, ha a környezettől függően automatikusan érzékelné a rendszer, hogy melyik konfigurációt használja: Craft esetében ez a fent linkelt kódrészlettel megoldható, WordPress esetén pedig érdemes lehet ránézni a Bedrock-ra.