Webdesigner, webfejlesztő, weboldalkészítő és társaik előnézeti képe

Webdesigner, webfejlesztő, weboldalkészítő és társaik

| Olvasási idő: 10 perc

Vannak olyan témáim, melyek már régóta "porosodnak" a megírandó feladatok között: ez egy azok közül. No nem azért, mert nem kedvelném, hanem mert nagyobb lélegzetvételű és átgondolást igényel. Ez megtörtént: ereszkedjünk le tehát a nyúl üregébe... 

Ki készít manapság weboldalt?

Nagyon sok változatos titulussal találkozhatunk akkor, amikor weboldalkészít(tet)ésre adjuk a fejünket - ezek közül a legelterjedtebbek talán ezek:

  • webdesigner,
  • sitebuilder,
  • (web)fejlesztő,
  • weboldal/weblap/honlapkészítő,

Egy kívülállónak valószínűleg lényegtelen a megnevezés ("honlapokat csinál", vagy - rosszabb esetben - "informatikus"), szakmai szempontból azonban nagyon fontos képességbeli és feladatbeli különbségek rejtőznek az elnevezések mögött.

A webdesigner feladata elsősorban a weboldalak megjelenésének megtervezése. Ennek során figyelembe kell vennie az ergonómiai szabályokat, azt, hogy a weboldalt kényelmesen lehessen használni, a megjelenése és a funkcionalitásra utaló "nyomok" a célközönségnek megfelelőek legyenek, valamint hogy az elképzelt dizájn a jelenlegi eszközökkel megvalósítható és használható is legyen. Ez egy sokrétű és fontos feladatkör, semmiképpen sem szabad lebecsülni a jelentőségét.

A sitebuilder az, aki elkészíti, "formába önti" a megtervezett oldalunkat: ő kódolja le, hogy a gomb, ami a terven piros volt, a valóságban is piros legyen, a menü kerüljön felülre, alul pedig jelenjen meg a láblécben a telefonszámunk és az e-mail címünk. Nem tartozik a sitebuilderi feladatkörök közé, hogy egyedi plugint fejlesszen, vagy deployment folyamatot tervezzen meg és kivitelezzen - ez már a webfejlesztő feladata.

Webfejlesztőből is többféle létezik (frontend-, backend-, fullstack-, JS-, UI/UX-developer, hogy csak néhányat említsek), de az egyszerűség kedvéért ebbe most ne feltétlenül merüljünk el. A fentiek egy-egy specializációt takarnak, de általánosságban elmondható, hogy ide sokféleképpen lehet kerülni: "kigyúrhatjuk" magunkat sitebuilderből, de akár programozóként is átnyergelhetünk másik területről a web világába. Összefoglalva: ők azok, akiknek meg kell oldaniuk kód szintjén azt, amit a többi említett szereplő már nem tud.

A végére hagytam a honlapkészítő/weboldalkészítő/stb. témakört, mert ez egy kicsit sikamlós terület: itt ugyanis nem tudjuk, hogy mire fizetünk be. Ebben az esetben mindenképpen azt javaslom, hogy alaposan mérjük fel, a velünk szemben ülő/író ember mit is tud valójában. Sok esetben kellemetlen tapasztalattól kímélhetjük meg magunkat, de pozitívan is csalódhatunk: a műfajból következően (bárki elkezdhet weboldalakat készíteni, nem kell hozzá semmilyen oklevél/elismerés/jóváhagyás) előfordulhat, hogy az illető nem meri magát komolyabb titulussal illetni az ezen a területen elég gyakran előforduló imposztor-szindrómának köszönhetően.

Kimaradtak a felsorolásból a marketingesek, a különféle tanácsadók: azért hagytam ki őket, mert esetükben a weboldalkészítés egy mellékes szál, nagy esélye van annak, hogy alvállalkozót vonnak be a tényleges kivitelezéshez, de persze az is előfordulhat, hogy ők maguk rakják össze az oldalt - ebben az esetben szinte biztos, hogy az utolsó ponthoz tartoznak.

Fontos, hogy ezek a kategóriák nem átjárhatatlanok, sokkal inkább szerepkörök: van, hogy egy projektben több szerepkörben is helyt kell állni, de előfordul az is, hogy csak egy-egy részfeladatkört vállalunk a projektben.

Akkor tehát kik milyen tartalomkezelőt/keretrendszert használnak?

A fentiek tisztázása azért volt fontos, mert mindegyik csoport más-más indíttatásból és módon használja az általa választott keretrendszert vagy tartalomkezelőt, így az ideális választás is ennek megfelelően alakul.

Webdesigner

Nagy eséllyel WordPressben, valamilyen page builderrel fogja az oldalt felépíteni: ismerős a terep, hiszen "dobozokat kell pakolgatni" a képernyőn oda, ahova elképzeltük, nagy valószínűséggel egy olyan grafikus felületen, amikhez a különféle tervező eszközök esetében már hozzászokott. Neki a WordPress nagy segítség és ideális megoldás: nem kell kódot írnia, az adatokat az admin felületen rögzíteni tudja, a pluginek segítségével pedig a "gyári" funkcionalitás is bővíthető.

Bajba akkor kerül, amikor valami nem működik, ideértve a lehető legegyszerűbb problémát is, ahol a hibaüzenet alapján beazonosítható lenne a probléma forrása, valamint egy gyors guglizás után a megoldás is. Az is nehézséget okozhat, ha a megszokottól eltérő megjelenést/működést kell megvalósítania, amit az általa használt builder alapból nem támogat. Fennáll annak a veszélye is, hogy az elkészült weboldal átlagos sebességű, vagy egyenesen lassú lesz.

Sitebuilder

A sitebuilder valószínűleg nem page buildert fog használni az oldal elkészítéséhez: leül, és lekódolja kézzel (hiszen ezért sitebuilder). Tartalomkezelő szempontjából itt már rezeg a léc: esélyes, hogy WordPress-t fog választani, de nem kizárt, hogy valamilyen, CMS funkcionalitás területén erősebb (erről egy másik posztban 😉) tartalomkezelőt választ. Az általa készített oldal nagy valószínűséggel gyorsabb, fennáll annak az esélye azonban, hogy "ridegebb" lesz: a megjelenés kevésbé agilisen fejleszthetővé válik, mintha csak kattintgatni kellene, ez azonban megfelelő build pipeline-nal és jól meghatározott célkítűzéssel kiküszöbölhető.

A tartalomkezelő ebben az esetben azért nagy segítség, mert nem (feltétlenül) kell az adatok tárolásáról, az adatbáziskapcsolatról, a "CRUD funkcionalitásról" gondoskodnia, de mégis szabad kezet kaphat: WordPress esetében a különféle starter theme-k elég tiszta frontendet biztosítanak, más rendszerek esetében (mint amilyen Craft is) pedig a frontend tabula rasa, így ott nincsenek kötöttségek. Alap funkcionalitású plugineket képes lehet elkészíteni, azonban fennáll annak a lehetősége, hogy ha komplex, a piacon készen nem létező plugint kellene lefejlesztenie, abba beletörne a bicskája.

Webfejlesztő

Esetében a motiváció arra, hogy már kész tartalomkezelőt használjon, már nem annyira technikai, sokkal inkább gazdasági természetű: elméletben ugyanis rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy saját CMS-t fejlesszen, ez azonban ritkán van így a gyakorlatban, másrészt szinte biztos, hogy nem éri meg a fáradtságot. Így hát egyetlen - üzleti szempontból racionális - lehetőség maradt a palettán: valamilyen már meglévő CMS-t kell előhúzni a kalapból és arra építkezni. Itt már sokkal nagyobb lesz a szórás a választást illetően: ha a budget és az idő engedi, mégiscsak előkerülhet valamilyen framework (pl. Laravel, Yii2, Symfony), de ha a szokásos tartalomkezelői funkcionalitásra is szükségünk lesz, könnyen valamelyik, már ismert tartalomkezelő mellett teszi le a voksát, mint amilyen például a Drupal, a Joomla!, vagy a korábban emlegetett Craft CMS. A döntés során fontos szempont, hogy a kód jól karbantartható és fejleszthető legyen, a rendszerhez készült kiegészítők pedig biztos alapot adjanak a későbbi fejlesztéseknek is.

Hogyan válassz kivitelezőt?

Kérj referenciát!

Egyszerű, ezerszer ismételt tanács: ha a korábbi munkái alapján igényes és jól dolgozó illetővel hozott össze a sors, kicsi az esélye annak, hogy pont nálad nem végezne rendes munkát. Ennek persze a fordítottja is igaz: ha az eddigi munkái hagynak kívánnivalót maguk után, miért pont a te oldaladon dolgozna sokkal jobban? 

Érdemes lehet a jelölt egyéb profiljait is ellenőrizni: előfordulhat ugyanis, hogy valamilyen ok (például titoktartási nyilatkozat) miatt nem hozhatja nyilvánosságra a korábbi munkáit - ilyenkor a különféle kollaborációs platformokon (GitHub, GitLab), vagy partner listázó oldalakon fellelhető profilok is megerősíthetnek minket az illető alkalmasságában.

Mutasson be egy példa problémát és megoldást!

Kérd meg, hogy magyarázzon el egy olyan problémát, amivel egy korábbi projektben szembesült és sikeresen megoldott. Ez a javaslat elsőre furcsának tűnhet, de hidd el: ha el tudja úgy mondani a problémát, hogy azt te is megértsd, akkor fogtok tudni együttműködni. 

Kérj szakértő segítséget!

Ha van szimpatikus jelölted, de nem vagy biztos a dolgodban, kérj segítséget valakitől, akinek a véleményében az adott területen megbízol. Ilyenkor érdemes ránézni az illető korábbi munkáira, így véleményt tud mondani azok minőségéről. Esetlegesen felmerülhet az is opcióként, hogy néhány kérdéssel megkeresi a kinézett delikvenst, aki így közvetlenül tud számot adni a szakmai felkészültségéről. Ha szeretnéd, ez a valaki én is lehetek - ehhez vedd fel velem a kapcsolatot!

Remélem, hogy ezzel az összefoglalóval segítettem, és több területen is tiszta vizet tudunk önteni a pohárba: egyrészt kivitelezőként el tudjuk helyezni magunkat a szakmai palettán, másrészt pedig megrendelőként is tudhatjuk majd, mire is számítsunk az adott kivitelező jelölttől.